azaz ne a naptárt nézzük, hanem a füvet.
Valóban, még nem nyírtam füvet március 4.-én - tavaly például ilyenkor kezdődött a tél... Boldogan álltam neki. Ez a fáklyaliliom-sor már alig látszott ki a gazból fűből, és még a tavalyi virágszárak is a közepükben csúfoskodtak. Ha már a kezemben volt a metszőolló, gyorsan kigyönyörűztem a hátsó kert akácfáit is, plusz néhány angyaltrombita vesszővel takaros kis gallykupacot gyártottam. A kerítés tövében hatalmas, kövér tyúkhúrtövek virítottak. Kézzel szedtem föl és... majdnem bedobtam a tyúkudvarba, de hát már nincsenek itt a tyúkok... :(
Azt hittem, hogy ez a kis aranyvesszőbokor nem éli túl a telet. Mi az hogy! Túlélte, és most ezerrel hajt - majd lefotózom virágpompában.
Elmohásodott ez a kis négyszög itt a két épület végében, pedig néhány évvel ezelőtt itt volt a legkövérebb és legselymesebb fű. Idén figyelek rá: nyírom, szellőztetem...
Rendet raktam az étkező mellett is. A munka végeztére megjelent Sipos Úr...
Sok kalóriát vesztettem, muszáj megennem egy nagy tányér tejbegrízt... :) Irány a konyha.
Utolsó kommentek