jázminabb, jezsámenebb...
Hozzuk a régmúltból az emlékeket, kúsznak utánunk ízek, illatok. Gyerekkorom egyik kedves virága a jázmin: a kapuval szembeni park sűrű bokrai között hatalmas jázmincsodák is voltak. Rengeteget játszottunk ott, a környék gyerekei - azt hiszem, hogy nem kíméltük az orgonát, a jázmint, a piros bogyókat érlelő lyciumot sem. Rohangáltunk, bújócskáztunk, szabadok voltunk. Most a kertemben ezt a hangulatot idézi ez a nagy jázminbokor:
Van azonban nemesebb változata is: a jezsámen:
És - fokozzuk a rongyrázást - a jezsámennek is egy nemesebb fajtája:
Minél "nemesebb" a fajta, annál kisebb marad a cserje - tudom, a jóból keveset adnak, tartja a mondás. Egyik szebb, mint a másik - a szívemnek legkedvesebb mégis az első.
Utolsó kommentek