melengetik a szívemet a téli szürkeségben.
Februárra siralmas állapotba kerülnek a növényeim - a szobanövények és a teleltetettek egyaránt. Szobanövényekről tulajdonképpen nem is beszélhetünk a szó klasszikus értelmében, hiszen nálam a szobanövények is kint vannak egész nyáron, ősszel bekerülnek a többiekkel együtt, és ugyanúgy megsínylik a bezártságot, mint az udvari növények... vagy én. Egyedül az orchideáknak van állandó helyük: a dolgozószobám udvari ablakpárkányán. Nyáron és ősszel csak a zöld, marhanyelv-szerű leveleket látom, aztán ahogy odakint szürkül minden, úgy kezdenek kivirulni az orchideáim: virágszárakat növesztenek, bimbósort hoznak, a tél közepére pedig gyönyörű virágfürtöket nyitnak.
A képeken ugyanaz az öt orchideatő látható, csak más-más szemszögből:
Olyan szépek, hinni sem merem, hogy az enyémek. Pedig de...
Utolsó kommentek