10 fok, borús ég, borzongás.

Tizenegy napja üres a baromfiudvar és máris enyészetnek indult. Megadták magukat a kerítésoszlopok, a valamikori kiscsirkeudvar kerítése is megdőlt - csak Gusztáv bolyong az elhagyatott helyen.

Alfréd tombol a kertben - soha ennyi vakondtúrás nem volt még itt:

Gyönyörű, orchidea-szerű virágait hüvelyekre váltja a díszbab:

Egy elkésett kis paradicsomtő a kerítés tövében:

Újra virágzik és újabb terméseket hoz a csilipaprika:

Megint virágba borult a csüngő jázmin:

Az általam "bíborpletykának" nevezett ámpolna és a következő évre előkészített gyerekei:

Aloe vera, hópelyhecske és lizike gyerekek előkészítve 2014-re:

A nefelejcs palántáit is szét kell már ültetni:

Ez a második éves muskátlitő is teleltetésre vár. A nefelejcs palántákkal együtt még virágládában van - a nefelejcset talán hagyhatnám is benne? Hiszen nem fagy el... Mégsem: ha tavasszal bolygatom, később indul virágzásnak. Valamelyik nap palántázok! A muskátlit pedig virágládába ültetem és bevonul a kazánházba télire. A következő év legszebb udvari dísze lesz:

Összeszedem és megtisztítom a mogyorónyi csigaházakat. "A hosszú téli estéken" valami csigás dísz készül majd belőlük:

Készülök a télre? Nem, nem. Én már a tavaszra készülök!