vagyis mindig van, aki éppen befutó, mindig van, aki hajrázik, aztán aki éppen indul, és így tovább...
Virágzik: Akác!
Felkészül: Jázmin!
Azért éppen ez a kis akácfa került lencsevégre, mert nagyon fotogén, de egyébként el lehet képzelni, a kertben is 2 x 50 fiatal akácfa ontja most a virágokat, és az udvaron is ugyanígy. Olyan illat árad a négy kis akácliget felől, hogy szinte fejbekólintja az embert, amint kilép a házból.
Amint az akácvirágok elnyílnak, már pompázik is a három-négy jázmin-jezsámen bokor. Gyerekkorom virága: a park, ahol a kölyökcsapat játszott délutánonként - gyakran besötétedésig - tele volt jázminbokorral. Csoda, ha szeretem, és nosztalgiából nevelgetek itt is jázmint? Nem csoda.
Az udvaron nem lehet mindenhol rövidre vágni a füvet, mert a kutyáim napi rendszerességgel legelnek. Gondosan válogatják a hosszú, lapos fűszálakat - rendben is van a gyomruk, egyem meg őket... Kicsit nincs rajtuk a szemem, már mondhatom is kétértelműen: anya és lánya boldogan füveznek...
Liza köszöni, szépen gyógyul a lába...
Utolsó kommentek