télen is... sőt, akkor igazán.
Mert a fagylaltimádók, a profi fagylaltevők, a fagylaltfüggők, az igazi fagyifanok nem néznek a naptárra, ha kedvenc édességükről van szó. Így történhet meg, hogy még november elsején is megtalálom a lehetőségét egy-egy vanília, dió, csokiskeksz, gesztenye és tiramisu fagylaltgombóc bekanalazásának. Megtalálom - mondom. Mert mostanra már utána kell járni a lehetőségeknek.
A kedvenc fagyizóm - Kiskunmajsán található! - már bezárt, de azért így is megérdemli, hogy ódát zengjek róla. A Patyi Fagyit ugyanis nem übereli semmi - és én aztán tudom, miről beszélek. Ha elköltözünk a környékről, az egyik nagy-nagy veszteségem ez lesz. Mondta valaki, hogy ha ez ennyire számít, miért nem keresek Soltvadkerten házat... Na szóval. A soltvadkerti fagyi csak jelenthet a Patyinak. Ami valamelyest megközelíti - de az is csak a háta mögött kullogva - az Emil Cukrászda fagylaltja Pilisvörösváron. (Az ára viszont... hiába no, az már Dunántúl... ezt bizony megszenvedjük az ingatlanáraknál is.) Tehát, ha már költözés, akkor Pilisvörösvár - vagy környéke - jöhet számításba...
Ámen.
Utolsó kommentek