...mondhatnám: textilpelenkában :)
...mondhatnám: textilpelenkában :)
Néhány évvel ezelőtt vettem szép cserepes rózsatöveket, a felét megtartva magamnak, a többit elvittem Marinak. Következő tavasszal megcsodáltam nála a gazdagon lombosodó rózsabokrokat, és fancsali ábrázattal nézegettem a sajátjaimat: éppen hogy túlélték a telet, kihajtottak, de láthatóan csak vegetáltak, nem lehetett ezt életnek nevezni. Pedig ugyanúgy kaptak tápanyagot, vizet, odafigyelést, mint Marinál - csak a talaj más... Nála rendes föld van a kertben, nálam posza homok, sívó homok, ahogy tetszik - a lényeg, hogy pereg, az óceán vizét is képes elnyelni (de nem tartja meg), elviselhetetlenül forró, ha süt a nap... sorolhatnám.
Azt a tanácsot kaptam, hogy egy-egy rózsatőnek ássak kb. fél köbméteres gödröt, töltsem meg virágfölddel, abba ültessem a rózsát. Nem mondom, hogy az összessel próbát tettem (addigra már 45 rózsatövem volt), csak a legéletképesebbnek látszó 5 rózsát turbóztam fel ílymódon (nem volt kis munka nagy munka volt). Majd' egy évvel később kibontottam az éppen hogy csak vegetáló töveket - a finom virágföldnek híre-hamva sem volt, megette-eltüntette a homok. Azt hittem, megüt a guta.
Az emberlánya beletörődik abba, hogy itt nem lesz rózsakert - megleszünk nélküle. Közben kaptam 10 málnatövet... folytassam? Nos, a megmaradt 6 darab, éppen hogy csak éldegélő málna közé (még kordont is húztam nekik drótból, oszlopokkal, hogy majd málnasövény lesz, hehe) tegnap ültettem egy frissen szerzett példányt. Merthogy kertészeti kiállításon voltam... no nem vásárolni mentem, csak szájat tátani, ötleteket keresni, szívet fájdítani. Ám amikor megláttam a tövis nélküli, kövér kis málnatöveket, megdobbant a szívem. A fiatalember meglátta a vágyakozást a szememben, és rögtön ugrott ajánlati a portékát. Én pedig őszintén elmondtam neki mindazt, amit az előbb leírtam. Megértően bólogatott (egyedül akkor csóválta a fejét, amikor kimondtam, hogy a homok megeszi a virágföldet: elsüllyed, mondta, és az arca - határozottan állítom - részvétet tükrözött). Aztán elhangzott a varázsszó: geotextília... No, az mi? Olyan anyag, amivel ki kell bélelni egy gödröt, beletenni olyan földet, amit akarok, beleültetni a növényt, a textília átengedi a vizet, de nem hagyja, hogy a homok magába szippantsa a komposztos-trágyás virágföldet.
A hónom alá csaptam a kiszemelt málnatövet, és usgyi, geotextíliát keresni. Kapható (ahol kapható egyáltalán) bizonyos méretre szabott, csomagolt, csilli-villi - drágán, és lehet méterben is kérni - jóval olcsóbban. Vettem egy nagy darabot (a 200 cm szélesből 2 métert - úgy néz ki, mint a műanyag kukoricás-zsák anyaga, de biztosítottak róla, hogy nem ugyanaz), boldogan hoztam haza a zsákmányt, és nekiálltam:
Részletesen: kiástam, kibéleltem, érett marhatrágyával és komposzttal összekevert virágfölddel teletöltöttem a gödröt, beiszapoltam, beültettem a málnatövet, körbetapostam, megöntöztem*, elgereblyéztem a fölösleges homokot. A többi már a málnára van bízva...
*Öntözés... Kicsit megcsúsztam ahhoz képest, hogy tavaly ilyenkor már működtek a szivattyúk, locsoltuk az udvart és a kertet. Sanyika munkahelye költözik, így aztán nem hogy szabadságot nem kap, de a hétvégéket is ott tölti - nem tud jönni segíteni. Márpedig a szivattyúkat fölszerelni és főleg az öntözőcsöveket kihúzni, beüzemelni, nem egyemberes munka (négyemberes, de mi ketten elbírunk vele). Valamit ki kellett találnom, hiszen a növények igénylik a vizet - borzasztó száraz minden. Ezért aztán az udvaron (tulajdonképpen a legkényesebb növények mértani középpontjában) lévő kerti csapra vetettem szemet.
Lecsavartam a csapvéget, a helyére egy csatlakozórész került. Egy 15 méteres öntözőcső végére fölszereltem a csatlakozó párját, így könnyen oldható kapcsolat lett a cső és a csap között (nem lehet állandósítani, egyrészt mert a kerti csapra gyakran szükség van, másrészt házi vízműhöz kapcsolódik, ami nem kertlocsolásra való... az egész tehát csak ideiglenes lehet).
Az öntözőcső másik végére pedig fölszereltem egy kallódó locsolópisztolyt (mióta "telepített" öntözőberendezés van, azóta nem használtam. A telepített azért került idézőjelbe, mert nem hipermodern, föld alá süllyesztett, önműködő rendszerről van szó: ezt télre vízteleníteni kell és behurcolni, tavasszal pedig újra "kitelepíteni"...).
Most tehát - ideiglenesen - öntözni tudok egy ötven méter átmérőjű kört (15 m a cső és 10 m a vízsugár) - ami nem kis terület (r2 x pí alapján 785 négyzetmétert jelent): az éledező télikertet, a virágoskertet, a melegágyat és környékét, valamint a belső udvart érthetjük alatta.
És a málnaültetvényt!
Utolsó kommentek