...élt 71 évet.

...élt 71 évet.

Nagyon jó barátom voltál: anyám helyett anyám, ha lehet ilyesmit mondani miközben él még az anyám, csak ritkán látom , messze van. Szinte mindent tudtunk egymásról: régi küzdelmeinket, mai problémákat, mindenkori örömöket. Szenvedélyesen műveltük a kertjeinket - de jó volt mindent megbeszélni! Rád hagyatkoztam az időjárás-előrejelzés terén: nagy figyelője voltál - tartottál a frontoktól, megszenvedted mindegyiket. Ismertem Bundit és Lédit, az utolsó kutyáidat. Cilibulit, Cirmit, Girnyit, Dagit (beszédes nevek) az itthagyott macsekokat. Kakrit, a kakast... Tisztelve szeretett állataid voltak a szárnyasok: a baromfiudvar történeteit fölhasználva világítottál rá az emberi párkapcsolatok mechanizmusára. Kimentem most az udvarra fotózni: nézd, az én Kakrim azonnal a tyúkjai és közém állt, finom jelzéssel, csak hogy mindenkinek minden világos legyen. Erről beszéltél mindig:

Mennyire vártad a tavaszt! Még eltalicskáztad a ház tövétől a megjegesedett hóbuckákat. Aggódtál, hogy a hóvirágok elő tudnak-e bújni... Már terveztük a koratavaszi munkákat...

Minden este "beszélgettünk" a számítógépen keresztül (tanyasi asszonyok... micsoda paradox): hogyan és mivel telt a nap, mi lesz holnap, holnapután. Mindig így köszöntél el: pihenj is valamit, puszu...

Hahó! Mária! Ragyog a nap! Eltakarodott a hó, előbújtak a hóvirágok! Földillat van! Hol vagy?