most pedig úgy kell vadászni egy-egy szép palánta után.
Emlékszem, kedvelt virág volt: bőven nyílt és virágzott, a magját köröskörül elszórta, következő év tavaszán kéretlenül is bújtak ki a kis palánták. Magot kapok néha, de még nem volt vele szerencsém, vagy ki sem bújt, vagy satnya palántákat produkált. Most van egy szép, kövér tő tátikám, a piacon kaptam egy kofától. Szedek majd magot róla, hátha így több szerencsém lesz.
Kezdek elveszni a sok nyíló virág között. Legnagyobb sajnálatomra elfelejtettem, hogy ennek a gyönyörű cserjének mi is a neve. Talán rózsalonc, de nem vagyok benne biztos.
Ámpolnavirág következik a mai bemutatón: egy apróvirágú petúnia. Szorgalmasan szedegetem az elszáradt virágokat (szárral együtt, nem csak kicsipkedve a szirmokat!), hogy még sokáig nyíljon, hozza a további bimbókat.
Ez az erdőszéli kamillamező sem kutya, ugye? A napozó kisasszony viszont igenis kutya!
Utolsó kommentek