avagy támad a tél
Szerintem egy blog sem hagyja ki ezt a hírt: három hónapnyi kemény tél után, igen, március 11.-én éjjel elkezdett zuhogni a hó. Semmi (?) bajom a téllel... a helyén. Ám még soha nem kínozott meg ez az évszak ennyire - attól, hogy tél van, még lehet ragyogó napsütés, akár szikrázó hóesés, hideg is, ha annyira akar. Általában ez szépen elosztva működött is mindig. Most viszont három hónapig tűrtem a sápadt-borús, hideg-nyálas-szeles időjárást. És amikor már az évszak szerelmesei is óhajtják-várják a tavaszt, orvul visszarúg a tél. Az ember lánya lemondja a programjait, behord újabb két kosár fát, fotózás után bevonul kis barátaival a szobába, és csúnyán néz ki az ablakon.
Az erdő felé pillantok: szép lenne a látvány karácsony napján. De moooooost?!
A képen úgy látszik, hogy Majának már le is fagyott a farka, pedig csak egy kis farokcsóválás történt. Mögötte viszont egy valódi, hatalmas hópehely hullik éppen.
Hallgatom a híreket a rádióban: balesetek, váltóállítás-probléma, késnek a vonatok - tél. Plusz 3 fok van, és szakadatlanul esik tovább a hó.
Utolsó kommentek