Mindent ki kell próbálni

vagyis tanya és erdő... vagyis tanya és erdő... Éjszaka óta folyamatosan esik a hó. Szerencsére porhó: könnyű elsöpörni, de óránként érdemes. A téli táj amúgy is színszegény, de most végképp. Fekete-fehérbe öltözött a táj. A kútra boruló és a kútágasra fölmászott…

avagy az ittmaradók siratása. Nem is siratás ez, persze, csak éppen összeszorult a szívem egy pillanatra: mennyi munkát, mennyi reménykedést, mennyi törődést (hadd legyek kissé anyagias: mennyi pénzt) jelent ez a sok-sok növény, amit itt hagyok - talán ebekharmincadjára, hiszen…

no de a másik! no de a másik! Találtam a neten egy kis horgolási rajzot... nem volt mellette (mint szokott) lefotózva a kész mű, csak a kis rajzocska. Gondoltam: nézzük csak meg, mi lesz belőle? Meghorgoltam a kis virágot. Egy kis semmi, nem is nagyon mutatós, ahhoz képest viszont…

és a lehetőségek széles tárháza... és a lehetőségek széles tárháza... Megtanultam "japán virágot" horgolni. Nem mondom, hogy a világon mindenütt egyformán készítik: az iskolák között van némi eltérés (hány láncszemmel indít, elölről ölt le a sorba vagy körbeveszi a…