avagy rózsaszín topánka ékkővel.
A csillagrugdalózó maradék fonalából horgoltam Mirának babacipellőt. Bár több fonalat dolgoztam volna bele! Ugyanis a rugdalózó kicsi lett Mirának. Pedig még így is kb. kétszer akkorára készítettem, mint amilyen a minta volt...
Ezt a cipőcskét sem volt egyszerű összehozni. A hneten keringő minták némelyikénél ugyanis vigyáznak ám arra, hogy a boldog kézimunkázó hosszas kínlódás után a sarokba vágja a gombolyagot, és - mivel már rá van kattanva - hát megrendelje a fotón látható csodaszép készterméket...
A talpacskát tehát 15 szemre kezdtem, körbehorgoltam rövidpálcákkal az elején és a végén mindjárt szaporítva 1-1 szemet.
Azután a sarokrésznél 2 szemmel szaporítottam a rövidpálcákat, majd az oldalán egyráhajtásos pálcákkal folytattam, amit kétráhajtásos pálcák követtek - ezeket az orr-résznél erőteljesen szaporítottam
Készen lettek a talpak: 58 szemmel fejeztem be őket. Na most a videón a cipő fölsőrészét 46 szemmel kezdték. Ráadásul ott a saroknál indult a kör, nálam pedig az oldalán, így aztán mindig igazítanom kellett ide-oda a videót, hogy arról beszéljen, ami a kezemben van.
Két új dolgot tanultam meg - nagyon örülök neki. Az egyik a hamispálca: egy ráhajtás után leöltünk a szembe, fölhúzzuk a szálat, és az egészet egyszerre lehorgoljuk.
A másik egy újabb fogyasztási mód: egy ráhajtás után a következő szem közelebb eső szálába öltünk, majd a következőbe ugyanígy, áthúzzuk a szálat a két hurkon, majd lehorgoljuk a hamispálcát. Eddig csak azt ismertem, hogy egy pálcát kihagyunk, és a következőbe öltve fogyasztunk. Míg ez azsúros mintát ad, az újabb módi tömöttebb képletet mutat.
Itt már alakul a cipőcske - és telik az idő is. Míg eddig nappali világosságnál fotóztam, most már az íróasztali lámpa fényénél. A masina nem tud mit kezdeni a helyzettel: a színek sárgulnak...
Íme, a kész cipellők. Az elején az említett azsúrminta, a pánt 14 szemmel készült, a gomb közepén pedig brilliáns csillan...
Utolsó kommentek