Illés: Kis virág.
Mekkora szövegek voltak! Nem csak ez - akkoriban nagyon fontos volt a jó zenék szövege is (nem véletlenül nyomoztunk utána, hogy mit ért a Rolling Stones a "honky tonk woman" alatt... tudni akartuk. Tavaly kérdeztem egy angol szakos egyetemistát: érti-e az angol nyelvű számok szövegét? Döbbenten nézett rám: "Minek, nem is figyelem, a lüktetés a fontos." Nem akarom úgy fordítani, hogy a tucc-tucc a fontos, mert vannak ma is nagyon jó zenék - a szövegük is remek, csak hát egyesek nem is figyelnek rá. Pedig amikor szól egy jó zene, egy-egy sor a szövegből, vagy akár csak egy kifejezés is ("puhatestű éjszaka" - Nagy utazás) megragad, társul hozzá egy hangulat, egy érzés, és akkor már múlhat az idő: az a néhány szó ugyanazt a hangulatot, érzést fogja idézni negyven év múlva is - vagyis nem öregszünk semmit.
Ilyen nekem a "hosszú a perc míg átölelsz, míg mindent elmesélsz, míg gondjaidból hozzám visszatérsz", vagy a "most élsz, most örülj hogy szép a nyár, most örülj hogy van ki vár, és a két karjába zár" vagy "engedd hogy a dolgok most nélkülünk változzanak", és "szállj, csak szállj tovább, kitárt karom útvesztő" vagy éppen "nem törődöm semmi mással, csak a beojtott virággal"... nem is sorolom, mert csak úgy jönnek elő, nem tudnám befejezni. Visszatérve Koncz Zsuzsára: talán a "kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek" hallgatásában benne volt már az életem egy szakasza, a vonzódásom a kerthez, a virágokhoz, bizonyára.
És akkor Illés zenekar: Óh, kisleány (anyám iszonyúan haragudott rá, pedig nem kellett volna), A bolond lány, A kugli, Amikor én még kis srác voltam (kiemelendő a basszusgitár és a dob szólama!), a Miért hagytuk, hogy így legyen... Fonográf: Az első villamos, Hunyd le a szemed, Lökd ide a sört!, Ha felépül végre a házunk... Szóval tudtak a fiúk, na, hatalmas csapat volt...................... aztán megjelent a mindennapokban a politika, és nem hogy együtt dolgozni nem tudtak volna, de szóba sem állnak egymással. Nem művészemberek többé, hanem ilyenes meg olyanos.
Hopp, elgaloppoztam: lássuk a nyíló virágokat.
Nyílik már a rozmaring? Nem, még nem nyílik. Íme, az áttelelt (!) rozmaringom:
Nyílik már a konkoly? Nem, nem nyílik, majd nyár végén. Saját fotóm (szerencsére) nincs róla, ugyanis egy minden porcikájában mérgező gyomnövény. Viszont: a pipaccsal és a búzavirággal együtt a konkoly virágát régen a termőföld virágaként tisztelték. Sőt: a konkoly a földtermékenység jele volt, több mondában is szerepel, később még postabélyegen is megjelent. A wikipédián találtam képet róla, szép:
Nyílik már a szarkaláb? Igen! A szarkaláb valóban most nyílik minden kertben, ahol egyszer is megjelent egy szál, mert elszórja a magjait, aztán már csak ritkítani, egyelni kell. Nálam tele van a kert szarkalábbal:
Utolsó kommentek