ám nagyon finom...
Az elmúlt évben mindössze 2 szem termést hozott a kis japán birs fácskám (bokor az már inkább, álmom volt, hogy fácska lesz belőle, de hosszas küzdelem után föladtam a sarjhatások vagdosását). Ebben az évben viszont megteltek az ágak szép, sárga birsalmácskákkal. Fogdostam, tapogattam: kőkemények. Próbáltam késsel megvágni - nem ment. Mintha kőgolyók lettek volna. Kerestem a neten valami ötletet: mit lehetne kezdeni velük? No, itt olvastam egy helyen, hogy "egyes japánbirs fajták termései lehetnek mérgezőek". Puff neki. Most az én japánbirsem egyes fajta, vagy sem?
A fácska kezdte eldobálni a kis aranyalmákat (pontosabban kőalmákat). Ennek fele sem tréfa, nem pazarolhat a természet - és én sem. Összeszedtem...
...és megfőztem. Aranyosan kifeszültek, kigömbölyödtek, és vajpuha lett.
Körbevágtam, kettévettem: íme a belseje - a magja kicsit hasonlít a gránátalmáéhoz.
Előkaptam a paradicsom passzírozót, mégpedig abból a meggondolásból, hogy az alma bőrszerű héját biztosan úgy kilöki a passzírozó végén, mint a paradicsomhéjat. Sajnos a héjnak előkészített tányérba akkor már belekotortam a magokat, és egy leejtett almadarabot is, mikor rájöttem, hogy a passzírozó végén is jól használható massza türemkedik kifelé.
Innentől kezdve a tányérba fordítottam ki a magházakat, a sűrű masszát pedig a lábosba tettem. (Jövőre okosabb leszek: a magházakat még alaposan kimosom, hogy csak a magok maradjanak, és az almás lével fogom fölengedni a sűrűjét.)
Íme, a hígított, lángra tett püré:
Volt itthon egy fél zacskó befőzőcukor, egy üvegben kristálycukor, amelybe vaníliarudat tördeltem régebben, egy citrom, egy grape fruit, egy maréknyi dióbél... Ezekkel ízesítettem a bugyogó lekvárt.
Kb. félóra múlva egy mokkáskanál nátrium-benzoátot kevertem bele, üvegekbe töltöttem, és száraz-dunsztba tettem 24 órára. Az eredmény önmagáért beszél. (Visszautalva a címre: nem, nem mérgező. Ami a lábosban maradt, még úgy melegen bekanalaztam. Először is nagyon-nagyon finom, másodszor pedig: élek.)
Lett 5 kis üveg japánbirs-alma-lekvárom, némi sikerélményem, szert tettem tapasztalatra ezen a téren is - és várom a jövő őszt: az újabb japánbirs-termést. Van egy kisebb-fiatalabb fa is, jövőre már az is termőre fordul...
Utolsó kommentek