...hogy lehet ilyen neve egy finom ételnek?

Talán úgy néz ki, mint valakinek a lábtörlője? Ugyan már! Mert hogy a neten ezen a néven kering ez a recept. Méltatlan. Virslis fonott, vagy Rácsos csoda, vagy... lehetne neki találóbb nevet adni...
Szóval elkészítettem. Vendégváró vacsoraként debütált - nagy sikerrel.

70 dkg liszt, 3,5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, 1 teáskanál cukor, 5 dkg vaj, 2 teáskanál só, 1 evőkanál olaj, 2 egész tojás - ezekből áll a tészta. Megdagasztva, kelesztve (késtek a vendégek: újragyúrva, újra kelesztve).

A virslik végeit levágtam, hogy szépen lehessen illeszteni őket. Habosra vertem 1 egész tojást. A tésztát kinyújtottam, és egy kiolajozott tepsibe tettem. Derelyevágóval csíkokra szabdaltam - nem "falig": ujjnyi peremet hagyva körben.

A virsliket - nem kis munkával - a tésztacsíkokba fűztem. Az egészet megkentem a fölvert tojással.

Előmelegített sütőben - kb. 200 fokon, szűk fél óra alatt - készre sütöttem.

Nagyobb kockákra vágtam, lapostányérra raktam, majonézt és mustárt kínáltam mellé (jó lett volna fokhagymás tejfölt is, de a tejföl kell a holnapi csirkepaprikáshoz)...