nem csak az ördög.
Nyomasztó, minden alap nélküli álmom volt hajnalban. Jólesett fölébredni. Adtam enni Cirminek, kiengedtem a tyúkokat, öntöttem nekik vizet és kukoricát. Megetettem az öt kinti macskát is, kaptak a kutyák száraztápot és tejet. Aztán körbesétáltam az udvaron. Összességében is szép a látvány, de most - hogy elűzzem az álom rossz hangulatát - megragadtam az apró szépségeknél. És megállapítottam, hogy igenis, számítanak a részletek, amelyeknek bájába belefeledkezhet az emberlánya.
A kis kosár a falon a méz(virág)-csuporral, a kék írisz-csokor, a csüngő fukszia, amit a gyerekektől kaptam anyák napjára, a virágzó tűztövisbokrok (piros, narancs és citromsárga bogyók lesznek a virágok helyén), az örök csoda, a kis árvácska-arcocskák... simogatták a lelkemet. Közben kisütött a nap, az egyik tyúk kotkodácsolással jelezte, hogy megvan a mai nap első tojása. Mégis gömbölyű a világ.
Utolsó kommentek