kívül és belül
Samunak szokása, hogy fölugrik az ablakpárkányra, és ott mórikálja magát. Megpróbáltam már: nem akar bejönni a szobába, inkább azt szeretné, hogy én menjek ki hozzá az udvarra. Ilyenkor boldogan rohangál, ugrál mint a bakkecske, fölfut a fára. makog, magyaráz közben - egyszóval: jól érzi magát. És mindehhez kellek vigyorgó nézőnek.
Most viszont előkaptam a masinát, és orvul lefotóztam őkelmét. Amúgy is szerettem volna megtanulni zoom-mal fényképezni, és amúgy is nyílik az ázsiai boglárka következő virága, tehát az alkalom jónak látszott. Sajnos a zomm-molás nem sikerült: csak egy narancssárga paca lett a képen. Hagyományos (auto) módszerrel viszont gyönyörűen látszik a tétova macska egyszer a nyíló boglárkával, másodszor az utóvirágzó primulával (szorgalmasan vagdosom az elnyílt virágokat róla), a harmadik képen pedig egy fiatal karácsonyi kaktusz látszik két kis bimbójával, amiből FEHÉR virág lesz (régi álmom-vágyam a rózsaszín karácsonyi kaktuszok mellett egy fehér is).
Utolsó kommentek