avagy teljesen szétszedtem és másképpen raktam össze...
avagy teljesen szétszedtem és másképpen raktam össze...
Én csak meg akartam igazítani. Csak egy kicsit rendbe tenni. Csak megkeresni a gaz alatt...
Először körbeástam, hogy lássam: mekkora területet kell kitakarítanom. Közben elkezdtem kitermelni a köveket, leemeltem a betonidomokat, tövestől kiástam és félreraktam a még használható növényeket, aztán rájöttem, hogy ásóvillával át kell az egész területet forgatni, mert tele van tarackkal.
Nem túlzok: három púpos talicska undormányt szedtem-téptem ki ebből a kis dombból. Tipródtam, hogy mit kezdjek vele: ha el akarom égetni, meg kell várni, míg teljesen megszárad, addig is hiába kupacolom, elég nagy szél van, széthordja - és ronda is. A komposztdomb szóba sem jöhet: undormányt nem teszünk a komposztba... Előkaptam nagy, fekete, kerti kukazsákokat, beléjük egyömöszöltem szépen, és kitettem a bekötőút végére: reggel a kukásautó elviszi, mint szemetet - az is.
Nekiálltam az építésnek. Formára gereblyéztem, visszatettem a betonidomokat - egy valahogyan kimaradt, mert másképpen rendeztem el őket, tanulva az előző módszer buktatóiból, jobb is, keresek neki majd helyet máshol. Visszaültettem, amit lehetett (talajtakarókat, kövirózsát, télálló kaktuszt, stb.), megmetszettem madárbirsbokrot, levágtam a díszfüvet, és körülnéztem, mit lehetne még, még, még idetelepíteni. Így került most a sziklakertbe 3 havasi gyopár, 1 téltemető, 20 montbrécia, 10 tigrisvirág (utóbbi kettő hagymás, télire föl kell szedni, ezért ültetőkosárba tettem őket), és 3 törpedália.
Végül visszapakoltam a köveket is. A garázsbejáró felől csak egy sort, a kúszófenyő felé pedig jól megtámogattam a domboldalt:
Apropó kúszófenyő... A nyáron hosszú fűszálak nőttek ki alóla (sok), amelyek most elszáradva beborították a fenyőt. No, fogtam magam és bekúsztam a fenyő alá (azért kúszófenyő, ugye), levagdostam az elszáradt ágacskákat és kitépdestem a gazokat. Szegény kis kúszófenyő, szinte föllélegzett - hallottam a sóhajt, tényleg.
Utolsó kommentek