avagy milyen az ilyen messziről jött kövirózsa?
avagy milyen az ilyen messziről jött kövirózsa?
Valamikor régen, amikor még jártuk a világot, sehonnan sem tudtam lopott gaz valami ültetni való nélkül hazatérni. (Másik mániám: a kő. Hoztam tengerpartról, hegyekből, folyómederből, délről és északról, repülőgépen, autó csomagtartójában... csak kő legyen.)
R. Marikától tavaly valami csoda kövirózsát kaptam - délvidéki nyaralásuk hozadéka. Nehezen teleltettem ki, nagyon oda kellett rá figyelni, mert úgy tekergett a fény felé, alig győztem forgatni a cserepét. Most már szép nagy... csak olyan életképtelen szegényke. Nem csúnya, nem satnya, éppen ellenkezőleg. Magas, deli, csak éppen a magabiztossága hiányzik. Vagyis nem tudja megtartani önmagát, támogatni kell.
A minap meséltem Marikának róla, mire megmutatta az övéit: legalább 10 kövér kis szaporulat vigyorog szerte-széjjel - én ezt nem értem. Az enyém miért nem akar szaporodni? Csak nő szegényke, nyurgul - pedig hát koranyár óta az udvaron van, a szivarfa árnyékában - esik balra-jobbra, ha nem támogatom. Gyereket pedig nem hoz.
Marika adott egyet a gyerekekből, ő az udvar másik pontjára került most, talán másképpen viselkedik majd, mint ez a "pompás" felmenő itt:
Utolsó kommentek