...mert megérdemlem!
...mert megérdemlem!
Rózsika barátnőm múlt szombaton egy édes kis nyuszit küldött nekem. No, nem igazit: sütemény, kókuszreszelékkel megszórva, de pici piros szeme volt neki...
Most jött el annak az ideje, hogy valami igazán vigasztalót keressek magamnak - és a nyuszi rámnevetett a hűtő tetejéről! Gyorsan kibontottam - az orromat megcsapta a finom vanília- és kókuszillat...
Először a füleit ettem meg:
Hamm, már csak a püspökfalat maradt...
Aztán már csak a morzsák...
Mindig kell hagyni valamit az ég madarainak.
Ez a nyuszi jókor volt jó helyen, ráadásul szívbéli ajándék volt, jólesett, nagyon szépen köszönöm.
Utolsó kommentek