hogyan végzik a "profik", és hogyan az amatőrök...
hogyan végzik a "profik", és hogyan az amatőrök...
Néhány évvel ezelőtt a hivatalos és elrendelt/előírt erdőtisztítás során a kiküldött hivatásos favágók olyan szemét munkát végeztek az erdőben, hogy még most a sírás kerülget, ha visszagondolok. Nem is kell töprengeni rajta: ahányszor kint járok az öreg erdőben, nyelem a mérgemet és a könnyeimet - vagyis maradandó károsodást okoztak. Mivel nem volt módom a nyakukon ülni, sem óránként a körmükre nézni, a lombos fák javát barbár módon kivágták - el is szállították munkadíj fejében - a hatvanéves fenyők közül azokat, amelyek már tényleg a fejükre dőltek, földarabolták, és bemutatták nekünk nagy büszkén: íme gyártottak nekünk (is) tűzifát... (Az egy dolog, hogy nagyon szépen rendben tartom a kazán belsejét és füstcsöveit: utánaérdeklődtem, mit kell csinálni, ha fenyőfával tüzelünk, kaptam tanácsot, megfogadtam, minden rendben van - de azért nekünk is jobb volna persze, ha inkább akácot, nyárfát és egyéb erre való fát égethetnénk, és csak nagyritkán gyantás fenyőt.)
A munka végeztével viszont reklamáltam, hogy az ágakat és gallyakat ne hagyják úgy a hátuk mögött, hogy nem csak közlekedni, de egyáltalán bemenni nem lehet tőlük az erdőbe. Szó szót követett, mert azért azt se hagytam, hogy kinevessenek az igényeim miatt (mászkálni az erdőben? noooormáááális?), de azt sem, hogy - mint gyagyás laikusnak - elmagyarázzák: ez így jó, és csak így jó... az ágak/gallyak majd elkorhadnak... táptalajul szolgálnak... és egyáltalán... miért beszélek bele abba, amihez nem értek... Mondtam a magamét és állítottam, hogy a rendezett erdőben is működik az a fajta "visszaforgatás", amiről beszélnek, de ettől még lehet szép és járható (micsoda ismeretlen fogalmak a számukra!)...
Bizonyításképpen megmutattam azt a területet, ahol vihar miatt kellett kivágni néhány fát. A legallyazás és a tűzifa elhordása után összehordtam a nagyobb ágakat. Táptalajnak maradt ott még elég apró, és tudjuk, folyamatosan potyognak is az elszáradt gallyacskák, amik aztán finoman ropognak az erdőben sétáló lába alatt.
A környező terület rendezett (a kupac sem mutat rosszul)...
Hiába téptem a számat érveltem, a profi favágók le- és elvonultak, utánuk a szemét maradt.
Három nappal ezelőtt iszonyú szélvihar söpört át az országon sok kárt okozva - nálunk az öreg erdőt tépázta meg. Így fordította ki a sekélyen gyökerező magas fenyőket:
Volt, amelyik a földre feküdt, volt, amelyiket az ágai még valamennyire tartották, volt, amit a mellette álló fák fogtak meg, és volt olyan fa, ami derékban tört ketté:
Nem kis munka volt legallyazni és összedarabolni őket:
Utána pedig:
Igen, így kell levonulni egy munkaterületről... de hát én nem értek hozzá...
...csak van bennem valami alapvető jóérzés...
Utolsó kommentek