úgy hangzik, mint az égő csipkebokor, de nem az. (2011. nov. 9., szerda-i bejegyzés)

úgy hangzik, mint az égő csipkebokor, de nem az. (2011. nov. 9., szerda-i bejegyzés)

Három évvel ezelőtt. augusztusban ültettük a tujasort a kapubejáró két oldalára. Októberben a tuják közé borbolyák kerültek. Először a tujákat mesélem. Ősz végére gyönyörűen megerősödtek, egyforma méretűek voltak, kicsik, de kövérek: bátran "engedtem" neki őket a télnek. Egy februári reggelen döbbenten láttuk, hogy a tuják kopaszan meredeznek - némelyiknek még a fő ága is eltört, másoknak maradt "bóbitája", de bizonyos magasságig tarra lett rágva minden ága. Az őzek...

Iszonyúan meg kellett metszeni valamennyit: a sérült ágakat levágni, a főágat is roncsolódásmentesre metszeni. Siralmas látványt nyújtottak. Sokan mondták: kizárt dolog, hogy megmaradjanak. Próba-szerencse. Egész nyáron bőségesen öntöztem és tápoztam őket - nem sok eredménnyel. Szinte meg se mozdultak - de: életben maradtak. Ősz végén szereztem vadriasztó folyadékot, és szépen lepermeteztem valamennyi tuját vele. Elmúlt a tél úgy, hogy az őzek nem merték bántani a tujákat. Miért nem tudtam előbb erről a szerről? De ki gondolta, hogy annyi más rágcsálnivaló mellett pont a tujasort legelik le? No, szóval idén is mindenféle babusgatásban volt részük a tujáknak, és bizony nagyon szépen helyrejöttek. Van, amelyiknek nagyon feltűnő a megmaradt "bóbitája, de már "testesedik" lejjebb.

Van, amelyiken már csak éppen hogy látszik a kártétel. Itt is látni lehet a rágás magasságát, de kövéredik már alul is. Mekkora lenne már, ha nem jár így. Ha a csúcsától indulva megrajzolnánk a gömbölyűségét, elképzelhető...

Itt egy kicsi, amelyiket bizony kettérágták. Le kellett vágni a fő ágát. De a mellékágak szépen összeborulnak, és az egyik átveszi a főág szerepét.

A borbolyák olyan aprók voltak három éve: csak éppen egy-egy kis gally állt ki a földből. Ők is az idén ugrottak meg, nőnek, bokrosodnak, és színesednek.

Hát bizony ez nem borbolya, ez az undok vadgyapot, annyira haragszom rá, amennyire csak lehet, irtom is nagy gőzzel, de kifog rajtam. Iszonyú sok magja van, csak úgy repíti őket szerteszéjjel, és kiöl minden más növényt, amiket pedig szívesebben látnék az erdő szélén...