avagy ami szép az szép...
...még akkor is, ha már elfelejtettem a nevét egyiknek-másiknak... Mint például ennek a két szép sárgának a támfalon. Utána kéne bogarászni, ezer fotót megnézni, egyikre ráismerni, beazonosítani, följegyezni - most nincs kedvem hozzá. Sárgák, szépek, elég most ennyi.
Ezt a szép kis ámpolnát Napsugárkának hívják. Szerintem nagyon találó. Néhány hét múlva rengeteg ilyen kis napocska díszíti majd a cserepet az előtető gerendájáról lógva a konyhaajtó előtt...
Az örök tavaszi szépségek, a tulipánok már nyílnak. Nekem ilyenkor tetszenek jobban: mikor még összeborult szirmokkal várják a napsütést. És még valami, kedves meglepetés: virágba borult a nyári orgona. A klasszikus orgona még csak bimbót nevel: várja Anyák Napját, hogy nyílhasson. De ez a kis fácska már üdén üdvözli a jó időt.
És a kotlósok - köszönöm - jól vannak...
Utolsó kommentek